Talán regisztráció

 

 

 

 

 

 

 

Regisztráció

Hozzátáplálás – mit egyen a baba?

 

   

 

 

Anyatejet – hangzik sokszor az egyértelműnek tűnő válasz, a dolog azonban ennél sokkal összetettebb.

Nem csak arra kell figyelni, hogy az anyatej elegendő-e és, hogy a javasolt kiegészítés milyen típusú tápszer, vagy később egyéb táplálék legyen, hanem arra is, hogy babánk hogyan reagál a különböző ételekre.

 

Az egészséges csecsemő táplálása – 3 fő szakaszban

 

0 - 6 hónapos korig

Az egészséges csecsemőnek az első 6 hónapban (de az első 4 hónapban mindenképpen) a kizárólag anyatejjel történő táplálás a legmegfelelőbb.

Az anyatej nem csak összetételében tökéletes mindenkor a baba számára, hanem kalóriatartalmában is. Olyan összetevőkből áll, melyek biztosítják a megfelelő energia és tápanyagbevitelt, illetve a fejlődésben és védelemben szerepet játszó anyagokat tartalmaznak.

Arról nem is beszélve, hogy mindig friss, tökéletes hőmérsékletű és minden helyzetben kéznél van.

 

Persze előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva (anya betegsége, stb.) nem elegendő az anyatej, ilyenkor tápszerrel történő kiegészítésre lehet szükség.

Fontos megfigyelni azonban, hogy melyik tápszer lesz az, amit a baba jól tud hasznosítani, hiszen előfordulhat, hogy némelyik összetételétől erősen kipirosodik a popsija, ami fájdalmas is lehet. Érdemes tehát egyszerre több félét is felíratni a gyermekorvossal.

 

 

A lényeg, hogy akármennyi tejed is van, azt engedd, hogy szopizással magához vegye a baba, hiszen minden cseppje értékes immunitást ad. Sőt, maga a szoptatás a legjobb stimulálója a tej termelődésének.  Gondoltad volna, hogy a baba által elfogyasztott anyatej közel 70%-a szoptatás közben termelődik?

 

6-12 hónapos korig

Nagyjából 6 hónapos korra éri el a baba azt a fejlettségi, fejlődési szintet, amikor az anyatejjel bevitt kalóriamennyiség már nem fedezi a napi szükségletet, hiszen mozgása, ébren töltött óráinak száma egyre több energiát követel.

Az anyatej továbbra is fő tápláléka marad ugyan nagyjából egy éves koráig, de mellette már a fejlődés szempontjából fontos, hogy megfelelő időben bevezessük a kiegészítő táplálékokat is.

Nem elválasztást kezdünk, csak kiegészítést – az elválasztás ugyanis azt jelentené, hogy a szoptatást fokozatosan abbahagyjuk. Erről azonban szó sincs, csupán kiegészítésről, a megfelelő kalóriamennyiség bevitele és az új ízekre való fogékonyság időszaka miatt.

 

Ha lehet tehát, az szoptatások száma és az anyatej mennyisége legalább egy éves korig ne csökkenjen. A legegyszerűbb ezt úgy megoldani, hogy nem a kiegészítéssel, hanem anyatejjel kezdünk minden étkezést és utána kínáljuk meg a babát az új ízzel. Eleinte úgyis csak pár kanállal kaphat, fokozatosan növelve a mennyiséget.

 

Természetesen, ha az elválasztás lenne a cél (esetleg az édesanya idővel újra dolgozik és a baba egy éves korára szeretné már a napokat kevesebb szoptatással megoldani; vagy egészségügyi ok áll a háttérben), akkor először kapja az egyéb táplálékot és utána az anyatejet. Így abból már csak annyit fog fogyasztani, amennyi éppen jólesik.

 

Egyéb ételek beveztése

 

Az új ételek adásának sorrendjében nincs szigorú töttség, de arra ügyelni kell, hogy egyenként kerüljenek bevezetésre és közöttük legalább három ­ öt nap teljen el.

6 és 8 hónapos kor között naponta egyszer ­ kétszer,

9 hónapos kor után napi háromszor ­ négyszer,

12 hónapos kor után napi gyszer ­ ötször a gyermek igénye szerint adható kiegészítés.

 

Az egyéb ételek bevezetése a folyékonypépestől a szilárdig folyamatosan történik, mind típus, mind állag szempontjából, általában 6 hónapos kor rül, de legkorábban is csak 4 hónapos korban állíthak be. 4 hónapos korra érik meg ugyanis kellően mind a vese, mind a gyomor műköse a kiegészítő ételekből származó tápanyagok feldolgozására.

 Minden körülmények között fokozatosságra kell törekedni, ezért ha szükséges, akkor 1­3 hét alatt célszerű egy szoptatást teljesen helyettesíteni. Legutoljára maradjon el a reggeli, és később az esti szoptatás, hiszen ezek a baba kötődésének szempontjából legfontosabb együtt töltött pillanatok.

 

Az új tápk adásának bevezetése a délelőtti vagy déli szoptatás után/előtt (kiegészítés/elválasztás szándékától függően) kis mennyiséggel, azaz 10­20 g étellel történ­ jen. Ez az adag a következő napokban a csecsemő igénye szerint növelhető.

Az új ételek egyenként kerüljenek bevezetésre és zöttük legalább 3 - 5 nap teljen el. Érdemes minden újdonságot délelőtt megkóstoltatni, így ha felp bármilyen allergiás reakció, akkor azt lután és este könnyebben észrevesszük, g az éjszakai pihenés előtt.

 

Az elszilárd ételek lehetnek gmölcsök, utána zelékfélék, majd gluténmentes cerlk, például rizs, szentjánoskenyérmag vagy gluténtartalmú cerlk, például búza, árpa, rozs vagy zab.

Fontos, hogy gluténtartalmú szilárd ételeket 4 hónapos kor előtt semmiképp se kapjon a baba (a gyomor éretlensége miatt), 7 hónpos kor előtt viszont mindenképpen fokozatosan be kell vezetni, lehetőség szerint addig, amíg a csecsemő szopik, ugyanis így a legkisebb a lisztérézenység kialakulásának esélye.

 

Gyümölcsök – a kezdőcsapat

 

A hozzátáplálást  idlis glcsökkel kezdeni. Az alma és az őszibarack után óvatosan idényglcsként sárgadinnye, meggy, hámozott szilva, majd a gyermek érzékenységének megfelelően körte és déligyümölcsök következzenek.

 

A glcsöt először lé, majd pép formájában kapja a baba cukor, keksz és egyebek hozzáadása nélkül! Fontos, hogy az ételek valódi ízét érezze és az is, hogy szervezetét ne terhelje feleslegesen cukor. Friss  glcs hiányában mélyhűtött glcs is adható.

Annak, hogy először lé formában kapja a baba a gyümölcsöt, az a jelentősége, hogy az állag már ismerős és csak az íz jelent újdonságot.

A pép bevezetést pár nap múlva szoptatás előtt adott 1­-2 kanállal kezdjük, a követkenapon 3-­4, majd

6­-8 kanálnyira és így tovább, mindig emelve az adagot.

 

Milyen gyümölcsöt válasszak?

 

Alapvető, hogy a gyümölcsöket hámozva készítjük – akár lé, akár pép készül belőlük. Hiába van a héjában a legtöbb vitamin, a legtöbb érlelőgáz, szennyeződés, permetszer és sav is ott tartózkodik. Ezekre kisbabánk még nincs felkészülve, a sav pedig kifejezetten bánthatja a kis gyomrát.

Fontos az is, hogy a savasabb gyümölcsöket (és később zöldségeket is) inkább a nap első felében és kora délután kapja eleinte a baba, hogy az éjszakai pihenés során már ne kelljen savval hadakoznia.

 

Alma - sok fajta kapható, így nem lesz egyhangú a csecsemő számára

Őszibarack - elsősorban friss glcsként, meghámozva adható

Körte - azok a fajk előnyösek, amelyek nem tartalmaznak apró éles szemcséket, amelyek    székletürítéskor    sérthetik a végbél záróizmát.

Banán - nagyon édes, ezért a csecsemők kedvelik, azonban önállóan pont emiatt nem ajánlott.

Meggy - glcscentrifugával elkészítve adható, de tartsuk észben, hogy nagyon savas.

Sárgabarack, szilva, ring - nagyon rostos glcsök és 10­11 hónpos korl óvatosan adhak.

Szőlő - csak a glcshúsa, kimagozva 10­11 hónapos korl

Narancs - kifacsarva almához, banánhoz keverve igen finom lehet.

 

Az olyan apró magvas, nehezen tisztítható glcsök, mint az eper vagy a málna eleinte kerülendők – nem csak a földdel való érintkezésük, hanem a magvacskák nehezen emészthetősége miatt is.

 

A glcsöelkészítével kapcsolatos általános  tanács,  hogy a gl­ csöket feldolgozás előtfolyóvízzel alposamegmossuk, megszárítjuk, majd konyan meghámozzuk.

Az almát, a rtét és a barackot üveg vagy műanyag almareszelőn reszeljük le, így rostosabb marad. Ilyenkor előfordulhat, hogy apró glcsdarabkák kerülhetnek a pépbe, ami a csecsek egy részét ök­ lendezésre készteti, míg sok ügyesen elnyomkodk  az  ínyükkel  és lenyelik – ezért eleinte érdemes a pépet is jó alaposan átnyomkodni. Később persze maradhatnak benne a kisebb darabok, így lassan hozzászokik a baba ahhoz, hogy nem csak nyelnie kell, ha evésről van szó.

Meggy, szőlő, szilva - glcscentrifugával készíthetjük el.

 

A botmixerrel, turmixgéppel pépesített glcsök esetében viszont számolni kell azzal, hogy sok levegő kerül bele, ami hasfájást okozhat.

 

Fôzelékek – a tápanyaghadsereg

 

A babák ízérzékelés teljesen más, mint a felnőtteké. Egyrészt az újdonság varázsa hat rájuk, másrészt pedig még nincsenek „elrontva” különböző fűszerekkel, vagy sóssá és édessé varázsolt ízekkel. Éppen ezért olyan tisztán és természetes ízben adjuk nekik a főzelékeket, amilyenben csak lehet.

 

A főzelékek bevezetése a gyümölcsök édes íze után igazán érdekes lehet. A sort burgonyával érdemes kezdeni (mivel ennek szinte mindenben benne lesz az íze), hiszen a csecsekor idején leginkább ezzel érdemes sűríteni is - többnyire 2/3 - ­1/3 arányban a színes zöldség javára. Rántás helyett pedig használható lesz majd a rizs, illetve kukoricapehely.

 

Az első főtt étel tehát  a burgonya legyen, saját főzővizével turmixolva. Mivel teljesen ízetlen és az állaga sem túl gusztusos, a csecsek nem lelkesednek érte, ezért szerencsésebb egy kevés sárgarépával vagy főtt almával keverni az édes íz miatt. A csecsemő számára készített főzelékek az esetek többségében burgonyával sűríthetők.

A burgonya után a sárgarépa, a cékla, a saláta, a sütők, a szelők, a cukkini, a paradicsom, a fehérrépa, a gesztenye, a brokkoli, a kelbimbó, a zöldborsó, a zöldbab és a spárga következhet. A spenót és a sóska is adható, de hetente csak egyszer, savasságuk miatt.

Magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt a kelkáposztát, a karalábét, a karfiolt csak 8 hónapos kor után kaphat a baba.

A zöldborsót nem turmixolni kell, hanem szitán átpasszírozni, mivel a borsószem héja nehezen emészthető, így haspuffadást és hasfájást okozhat.

Zöldbabok közül legszerencsésebb a ceruza­ bab, mert az a legzsengébb.

A cékla magas vas és folsavtartalmú zöldség, így fontos táplálék lesz, de fontos tudni, hogy a baba szélkelét és vizeletét is elszínezheti – ijedelemre semmi ok ebben az esetben.

A sütők a csecsek kedvence; sütve is, főzve is adható.  Ennek ellenére magas béta-karotin tartalma miatmaximum heti 1­-2 alkalommal javasolt.

A gesztenyét is nagyon szeretik a babák, de lisztes állaga miatt nem burgonyával, hanem almával ajánlott keverni. Fontos, hogy ez nem a gesztenyemassza, hanem fagyasztott vagy nyers szelídgesztenye!

Paradicsomból csak friss, szabadföldi zöldséget ajánlott  használniüvegházit soha. A paradicsom héja nnyen le­ húzható,  ha  előbb  forró  vízbdobjuk egy percre. Sűrű szitán passzírozva, burgonyával keverve finom ebéd készülhet belőle.

 

Darabos ételt – de mikor?

 

Darabosat csak akkor kapjon a baba, ha már foga is van, amellyel meg tudja rágni a főzelékrészeket. A rágásra szoktatást általában 8-­10 hónapos kor rül érdemes elkezdeni, úgy, hogy egy­egy nagyobb, de egészen puha darab maradjon a főzelékben, amit a csecsemő az ínyével összenyomhat. A zelék kezdetben mézsűrűségű legyen, később a csecsemő ízléséhez igazodhat.

Fontos tudni, hogy a darabos, szilárd ételek bevezetésére van egy végső határ­ idő: ha 10 hónapos korig a csecsemő nem kezd ilyeneket enni, nagyobb a későbbi evési nehézségek kockázata.A zöldségeket, a glcsökz hasonlóan feldolgozás előtt gondosan meg kell mosni. Ez különösen érvényes a földdel szennyezett fajtákra: burgonya, répafélék, cékla. Ezután a sorrend:  há­ mozni, újra megmosni és csak ezután darabolni.

Legjobb, ha a zöldégeket van lehetőségünk párolni, de az is jó megoldás, ha csak annyi főzővízben fő, amennyi éppen ellepi. Így hamar puhul és nem párolog annyi értékes főzőlé.

 

Amikor  kész, kissé hagyni  kell hűlni,  majturmixgépben  vagy botmixerrel pépesíthető.

 

Időt és energiát spórolhatunk, ha egyszerre nagyobb mennyiségben készül minden, ami fagyasztható, 120-150 grammos adagokra osztva pedig fagyasztóba téve bármikor előkapható a kész ennivaló.

 

Bár a baba számára a legtökéletesebb táplálék az anyatej mellett mindig a friss vagy frissen, gyümölcsből, zöldségből késztett étel, előfordul, hogy idő hiányában a bébiételek és italok polcain keresünk megfelelő táplálékot kisgyermekünk számára.

 

Következő cikkünkben a tejpépeket, bébiételeket és –italokat, babateákat vesszük górcső alá.

PARTNEREINK

 

 

Baba Direct

Kapcsolat