Talán regisztráció

 

 

 

 

 

 

 

Regisztráció

Alvás

 

 Nap közben és éjjel – együtt vagy külön?

 

 

Mielőtt a baba megszületik, a szülőknek rend szerint van egy elképzelése arról, mit és hogyan szeretnének csinálni – részben a környezetükben látottak, hallottak vagy szakkönyvekben olvasottak alapján.Aztán megszületik a kisbaba és hatalmasat fordul a Világ. Vagy mindkét szülővel vagy csak anyukával eleinte – főleg, ami az alvást illeti....

Hogy mennyit „kell” aludnia egy babának, az sokszor és sok helyen leírásra került már de, hogy a babáknak is szólt-e valaki, mikor, mennyit és hogyan kellene, az már kétséges.

Ami biztos, hogy egy újszülött többnyire eszik és alszik az első pár hétben, de akár nap, mint nap érzékelheted, hogy egy picit többet szeretne látni a világból, egy kicsit mindig többet van ébren. Főleg látásának tisztulásával válik egyre érdekesebbé számára a környezet.

Mint ahogyan a felnőtteknek is, a babáknak is lehet (persze nem olyan nagy eltéréssel) különböző az alvásigénye. Eleget fog aludni a baba, ha igyekszel alkalmazkodni az ébrenléteihez és nem kelted fel azért, hogy átpelenkázd, felöltöztesd, hogy vásárolni vagy sétálni menjetek.

Lesznek persze kivételek – pl. mikor időre kell az orvoshoz menni, de ez nem rögtön az elején lesz.

Hamar megszokod a ritmusát, Ő pedig azt, hogy amikor ébren van, mindig történik vele valami izgalmas dolog. Érdemes az ébrenléteket így játékra használni, eleinte viszont csak mértékkel, hogy ne terheld túl idegrendszerét - ez többnyire síráshoz vagy elhúzódó elalváshoz vezethet.

 

Ne felejtsd el azt sem, hogy babádra a külvilág egyik pillanatról a másikra szakadt rá - erős fények, sok más baba sírása a kórházban, idegen érintések, arcok, hangok, színek és még hosszasan sorolhatnám. Ezek közül egyet – egyet is időbe telik megszokni, nemhogy egyszerre mindet!

Természetesen a baba is alvás közben dolgozza fel a legtöbb élményt, feltéve, hogy felspannolt idegrendszere engedi ezt. Nagyon könnyen esnek át a paci túloldalára, így az összeszokás során Nektek kell megfigyelnetek, hogy a Ti babátoknak mi az elég, hol van a bűvös határ a naponta Őt ért ingerek mennyiségében.

Nem mindig lehet mindent betartani, de többnyire megoldható – és bár azt mondjuk sokszor, hogy a baba érkezett ebbe a világba, neki kell alkalmazkodnia hozzá – ez azért nem ilyen egyszerűen működik.

Ti vagytok a szülők, Ti vállaltátok, hogy terelgettek egy pici életet, így ahhoz, hogy később minden rendben legyen, az elején Neki van a Ti alkalmazkodásotokra maximálisan szüksége.

A változás egy tanulási folyamat, mely a születéssel veszi kezdetét – nem csak a baba számára.

 

Alvás  - nap közben

 

Az első néhány napban, míg a baba elkezdi „venni az adást”, addig nyugalomra számíthatsz – evés, alvás, slussz.

Idegrendszerének érésével ez azonban hamarosan megváltozik – egyre nagyobb hatással vannak rá a fények, a hangok, a színek és különbségeik– alapvetően is sok újdonság veszi körül, amit fel kell dolgoznia.

Nagyjából 3-4 hónapos korára éri el a legtöbb baba azt, hogy azonos időszakokban alszik nappal, 2-3-szor. Ehhez érdemes alkalmazkodni, sőt, akár a sétát úgy időzíteni, hogy egy, vagy két alkalom a levegőn történő alvás legyen.

Ami fontos, az maga az altatás. Sok módja lehet, azok közül pedig sokat ki is fogtok próbálni, míg végül valamelyik beválik, kényelmes lesz.

Nincs mindenkire általánosítható recept – egyik baba cumival, a másik ujjszopással, a harmadik egyedül, a negyedik csak szopizva tud elaludni és így tovább.

Válassz olyan altatást, amit szeretnél, hogy babád hosszútávon kövessen, hiszen arra lesz igénye, amihez hozzászokik – el sem hinné az ember, mennyire fontos a biztonságérzetükhöz az a stabilitás, amit a rendszeresség ad számukra! Ez nem azt jelenti, hogy máshogyan nem tud majd elaludni, de ha egyik pillanatról a másikra szeretnéd Őt bármilyen változtatásra rávenni (pl. eddig szopizással aludt el, most viszont cumival szeretnéd, hogy aludjon) – nem fogja érteni, hogy hová lett a megszokott rend, ami bizonytalanságot, feszültséget eredményezhet. Az pedig sok mindent jelent, csak alvást nem.

És persze az is benne van a pakliban, hogy a te gyerkőcöd lesz az a kis mormota, akinek teljesen mindegy, mikor, hol, kivel és hogyan, csak alhasson. De valljuk be, ez a ritkább eset.

 

Ha nem is szentírás, de alvásproblémák elkerülésére érdemes az alábbiakat megfontolni:

 

-  Ha a baba jelzi, hogy aludna, vedd a lapot, ne várd meg, míg átesik a holtponton és már azért nem tud elaludni, mert túlpörgött. Szemdörgölés, orrdörgölés, ásítozás összevisszaság már képes felborítani egy kialakulóban lévő rendszert.

-   A kiságyat, ha lehet, csak alvásra használjátok, ne legyen az a játék helye vagy megőrző, büntetés meg aztán végképp ne. Idővel meg fogja szokni, hogy ha beteszed a kiságyába, az egyet jelent az alvással.

-   Beszélgetni, tenni-venni a baba körül lehet, de a TV például abban a szobában, ahol aludnia kellene, zavarhatja. Minden készüléknek van egy nagyon magas sípoló hangja, amit a jó hallású felnőttek akár hallhatnak is, a babának viszont kifejezetten kellemetlen lehet. A képernyő villogása pedig csak hab a tortán.

-  Következetesség – talán ez az egyik legfontosabb – Neked is, hogy megtanulj annak lenni, mire kell; és babádnak is, hogy eleve úgy szokja meg a dolgokat, ahogyan szeretnétek szoktatni.

Az nem fog működni, hogy míg új a helyzet, addig, jaj, de jó a babával aludni, aztán rájöttök, hogy ez mégsem olyan kényelmes és másnaptól már a kiságyában aludjon egyedül.

A baba számára ez drasztikus változás, ami azt jelenti, hogy eddig közel lehetett, most már nem, azaz elveszett a szeretet – persze, hogy kétségbeesetten üvölteni fog.

A szokásokon természetesen lehet változtatni, de csak türelemmel és fokozatosan. Persze minél kisebb a baba, annál egyszerűbb ez a hadművelet.

 

És most jön a java. Nem szeretnélek elkeseríteni, de mire kialakul a szokásos rend, nagy valószínűséggel a fogacskák is úgy döntenek, ideje részt venniük a mindennapokban.

Ha jellemzően nem is a nappali alvásokat bolygatják fel teljesen, extra nyűgösség, esetleg hőemelkedés vagy az alvás közben jelentkező fájdalom miatt borulhatnak átmenetileg a napok. Erre készülj fel lelkileg – így nem érhet meglepetésként.

 

 

Alvás – éjjel

 

Sok általános „szabály” érvényes az esti elalvásra, de leginkább ebben az esetben is a következetesség a lényeges.

Az első pár napban az éjszakai alvással sem lesz nagy gondotok, általában 1-3 alkalommal ébrednek a babák enni.

Ahhoz, hogy a későbbiekben is mélyen és pihentetően tudjanak aludni (netán pár hónaposan már az éjszakát is átaludni), kellően el kell fáradniuk, de nem annyira, hogy az túl nagy terhelés legyen az idegrendszernek.

Az anyatej mennyisége szintén változást jelenthet az alvásban, nem mindegy, hogy mennyit kell feldolgoznia a kis pocaknak – és mivel a kezdetben cseresznyemagnyi gyomrocska elkezd tágulni, a baba éhesebb lesz, a pedig még felkészületlen belecskéknek időbe telik, hogy alkalmazkodjanak – hiába is aludna baba, a pocakfájás nem hagyja.

Ettől pedig még nyűgös is lesz – és máris kész a hosszasan, sírósan elalvás receptje. Ez teljesen normális, minden baba átmegy ezen – hogy mennyi sírással, az pedig az egyéni fájdalomtűréstől függ. 3 hónapos kor körül azért a legtöbb esetben már helyreáll a rend.

Lehet, hogy hosszabbnak tűnik és bonyolultabbnak hangzik a dolog, mint amilyen, de hamar ráéreztek majd babátok igényeire – csak a jelzéseit figyeljétek.

 

Legyen esti rutin!

 

Nagyjából 40-50 perc, maximum egy óra legyen az az időintervallum, ami már a lefekvésre készíti elő a babát – minél nagyobb, annál több lesz ez, de az egy órát ne lépje túl (ha csak 45 percben szeretnéd megoldani, annyi is lehet, de akkor ehhez következetesen tartsátok magatokat).

Bármi is a sorrend, mindig ugyanaz legyen!

Így alakul ki az a rend a baba számára, ami megnyugtatja és az állandóság érzetét adja Neki. Mivel egy idő után tudni fogja a sorrendet, azt is tudja majd, mikor jön az alvás ideje – így ez lesz egyértelmű számára.

De, ha néha fürdés után alvás van, néha meg belefér egy kis játék, akkor sem követni nem tudja majd a dolgokat, sem lefeküdni nem akar, hiszen tudja, hogy akár játszhatnátok is helyette.

Mindemellett az állandóság arra is jó, hogy egy idegen környezet (pl. nyaralás) esetén is tudja követni az eseményeket, így maga a helyszín változása nem fogja annyira felbolygatni a kis életét, mivel az, hogy minden a megszokott módon történik, biztonságot ad számára. 

Hogy hányszor ébred egy baba az éjszaka folyamán, az sok dologtól függ – van-e olyasmi, ami zavarhatja, fájhat-e valamije, evett-e eleget lefekvés előtt, volt-e eleget levegőn aznap, volt-e elegendő, de nem túl sok inger, ami lefáraszthatta, minden a megszokott módon történt-e vagy volt valami, ami felboríthatta a napját – és még sok-sok egyébnek lehet a függvénye.

Lényegében pedig attól függ igazán, hogy mindez az adott babát zavarja-e vagy sem. Hiszen minden baba egyedi – az alvásra is sokszor egyedi a recept.

Lesz olyan, aki pár hónaposan átalussza az éjszakát és olyan is, akit csak 2 éves kora körül tudsz először összepuszilgatni reggel, hogy mennyire ügyes volt, hogy egész éjjel aludt, mint a nagyok.

Ami biztos, az az, hogy ha rutin van a napokban és az estékben, nincs felesleges feszültség, de van elegendő sikerélmény és még a poci is tele, akkor Ti mindent megtettetek, hogy babátok számára az életkorának megfelelően a lehető legnyugodtabban teljen az éjjel.

 

 

Együtt alvás vagy külön alvás?

 

Hogy együtt vagy külön szeretnétek aludni gyermeketektől, a Ti döntésetek kell, hogy legyen – a lényeg, hogy mindahányatok számára megfelelő döntés szülessen. Sírhat így is, úgy is és átaludhatja az éjszakát itt is, ott is.

Egészen biztos, hogy fogtok véleményt, akár kritikát is kapni mindkét megoldás ellen és mellett is, hiszen mindenki azt tartja jónak, ami neki leginkább bevált. De nem vagyunk egyformák – sőt, nagyon is egyediek.

Az alábbiakban felsorolt érvek csupán a legjelentősebbek, száz és száz egyéb indok is kerülhetne a listába. Így csupán a leginkább mérlegelendőket soroljuk fel, melyeken valóban érdemes elgondolkozni.

Külön alvás - legnyomósabb érvek

 

-       Kényelmesebb alvás a szülőknek

-       Intimitás nem sérül olyan nagymértékben

 

Külön alvás - Legnyomósabb ellenérvek

 

-   A baba ébredése esetén át kell menni, ez fárasztóbb, mint, ha a szülők mellett van

      -  A légzésfigyelő ellenére történhet olyan, hogy a baba mozog, de nem kap levegőt – pl. hanyatt fekve bukott, a saját hányadékától nem kap levegőt, sem sírni sem lélegzetet venni nem tud, de kapálódzik – ezért a légzésfigyelő nem jelez, csak amikor már baj van, mert nem mozdul a baba. Hiába van babaőr is ebben az esetben, a bukás nem jár olyan erőteljes hanggal, amit az érzékelne.

      -  a közelség meghittsége hiányozni fog a babának és az éjszakai ébredéskor is hosszabb idő telik el a szülő reagálásáig, így kevésbé érzi magát biztonságban

 

 

Együtt alvás – legnyomósabb érvek

 

-      ébredés esetén, kevésbé fárasztó reagálni a baba jelzésére

-     a baj azonnal észlelhető, mert a babaőr és a légzésfigyelő előfordulhat, hogy nem reagál, de a mindig éber Édesanya a legkisebb szokatlan zajra is felfigyel – olyanra is, amit külön szobából viszont nem hallana.

-      Közelség hihetetlenül fontos a babának, főleg akkor, amikor a legvédtelenebb, azaz alszik. Ősi ösztön, hogy többször felébred az éjszaka folyamán, hiszen így ellenőrzi azt, hogy akiktől az élete függ, ott vannak-e a közelében – biztonságban érezheti magát.

 

Együtt alvás – legnyomósabb ellenérvek

 

-       a szülők közti spontán intimitás hiányozhat a baba jelenléte miatt

-      egy ágyban alvás esetén kényelmetlenebb alvást ad a kevesebb hely miatt, illetve az attól való félelem okán, hogy a szülő ráfekszik gyermekére és ezzel sérülést okoz – így a mély alvás hiányában kialvatlanabb lehet a szülő

 

Ha úgy érzitek, változtatni szeretnétek bármelyik irányba, bátran próbáljatok ki minden olyan technikát, ami számotokra elfogadható.

Amire viszont érdemes odafigyelni, hogy ne hagyjátok sokat sírni a babát. A „hadd sírjon, attól erősödik a tüdeje” mondatot pedig egyenesen meg se halljátok! Akármennyire is az „öregek” mondják – az egyik legnagyobb hiba a világon.

Miért?

A baba, ha nem kap választ sírására, kétségbe esik, így önmagát fogja hergelni és csak a végkimerülés miatt tud majd újra elaludni. Nyugodt alvás ebből nem lesz, így nem fog kipihenten ébredni – másnap nyűgösebb és az egész egy egyre rosszabb helyzetet fog előidézni. Egy darabig. Aztán megtanulja, hogy felesleges hangosan sírni, hiszen választ úgysem kap rá – de attól Ő még sír. Csak befelé. Szépen elveszítve a bizalmát a saját szüleiben.

Ha pedig valami baja van, akkor akár sokkal nagyobb rossz is lehet belőle, ha nem reagálsz időben. Soha nem tudhatod, hogy csak simán felébredt-e, vagy esetleg hányt, lázas, fáj valamije vagy beszorult valahová a lába, a keze.

 

Egyszerűen tudomásul kell vennetek, hogy egy baba soha nem azért sír, mert önző és nem érdekli, hogy nektek szükségetek van a pihenésre. Hanem azért, mert valami nem kerek neki – valamit jelezni szeretne. Valamit, ami nem jó.

Ki mástól várhatna megoldást, mint a szüleitől?

Mind az okok és a sírással való jelzések száma is idővel csökken, mert sok mindent megtanul a baba másképpen jelezni és sok ok is megszűnik (pl. a hasfájás), így okafogyottá is válik annak jelzése.

 

Higgy kisbabád képességeiben és saját megérzéseidben – idővel minden jelzés egyértelmű lesz.

 

A legnagyobb jót pedig azzal teszitek magatoknak és babátoknak is, ha nincsenek elvárások (pl. fél éves korára aludja át az éjszakát), hiszen akkor bármilyen pozitív változásnak jobban tudtok örülni.

Ez pedig hatással lesz a picire is, így napról-napra kiegyensúlyozottabbá válhat – ennél fontosabb pedig nincs is.

További szuperhasznos videókat találsz a babadoktor.hu oldalon!

 

PARTNEREINK

 

 

Baba Direct

Kapcsolat