Talán regisztráció

 

 

 

 

 

 

 

Regisztráció

Pofonegyszerű: fejlessz képekkel!

Pofonegyszerű: fejlessz képekkel!

Neked is feltűnt már, hogy a gyermeked szereti a képeket? A szép, színes grafikákat, fényképeket? Azok lekötik a figyelmét: megsimogatják, megérintik őket, megpróbálják megfogni, néha meg is kóstolni.

Később, ha megmutatsz egy-egy képet, vagy rajzot a gyermeknek, melyet már látott korábban, jó eséllyel felismeri. Felismeri a könyvet, melyet már olvastatok, vagy abban egy képet, alakot. Felismeri a rajzot, amit rajzoltál neki.

 

Mit jelent ez?

Azt, hogy felismerte, megjegyezte, elraktározta, vagyis: megtanulta azt az adott képi információt.

Ezt a fajta természetes kíváncsiságot, és tanulási képességet használják fel, és fejlesztik tovább a fogantyús, és formaillesztő játékok. Ezekben a játékokban falapokból különféle formák, melyeken képek vannak kivágva: állatok, járművek, játékok, stb. Ezek kis színes képecskék, melyek fogantyúkkal kiemelhetők a falapokból; mindegyik kép eltérő formával és képpel rendelkezik, így mindegyiknek csak egy helye van. A játékban a feladat megtalálni az adott forma helyét a táblán.

 

Mégis mi értelme van ennek a játéknak? Olyan egyszerűnek tűnik…

Igen, valóban az, tényleg egyszerű. Első ránézésre úgy tűnik, hogy ezek a fajta formaillesztők viszonylag rövid ideig használhatók.

Pedig nem.

Rengeteg lehetőség rejlik bennük, ami által hetekig, hónapokig lehet vele játszani.

 

Hogyan?

Ahhoz, hogy ezzel a játékkal játszani lehessen, a gyermeknek egy sor képességre szüksége van: analizálni kell az adott formát nem csak a kép, hanem annak formája, körvonala által is. Ehhez pontos megfigyelés, koncentráció és türelem kell.

Elsőként célszerű olyan táblát választani, melyen nem sok, egymástól jelentősen eltérő formájú kép van. Egyfelől azért, hogy ne legyen nehéz megtalálni a képek helyét, másfelől ne zavarodjon bele a gyermek a sokféleségbe.

Ez különösen fontos a másfél-két éves gyermekek körében, mert ha így érez, az első dolga lesz, hogy feladja, otthagyja a játékot. Mert frusztrálja, zavarja, hogy nem látja át, vagy nem találja meg gyorsan az adott kép helyét.

Ha az egyszerűbb, vagy kevesebb képből álló tábla kirakása már jól megy, lehet emelni a táblán lévő képek számát.

Érdemes ekkor más témájú formaillesztőt választani, hogy némi ismeretbővítés is megvalósulhasson általa. Tehát, ha eddig járműves formaillesztővel foglalatoskodott a gyermek, de azt már jól, és pontosan játssza, az újabb tábla egyrészt több képből álljon, másrészt szóljon másról. Például állatokról, tengeri állatokról, játékszerekről...

Ha már ez is jól megy, emeld a táblák nehézségi szintjét: válassz olyan táblát a gyermekednek, ahol nagyon, úgy értem nagyon-nagyon egyformák a képek formái, alakja. Itt a még alaposabb megfigyelés és azonosítás fogja gyermekedet sikerre vinni, ami szintén a vizuális analizálás mellett a türelmének fejlődését is támogatja.

Az új táblából, ha azon sok kép van, eleinte csak néhányat vegyél ki, s kérd meg a gyermeked, hogy rakja össze vagy tegye vissza őket a helyükre. Ha jól megy, örülj nagyon, és vegyél le még egy-két képpel többet. Ha azokat is a helyére tette, vedd le az összes képet, s azokat tanulja meg a gyermek visszahelyezni a táblára.

„Persze, de ez ettől még mindig egyszerű!”- gondolod, mivel gyorsan meg lehet tanulni, vagy, ha mást nem, megjegyezni, hogy melyik képnek hol van a helye…

Ha ez a helyzet-vagy gyanítod, hogy ez lehet-, tegyél egy próbát gyermekeddel. Rajzold körbe egy papírlapon véletlenszerűen ezeket a formákat, és kérd meg, hogy helyezze a papírra a körberajzolt képeket. Mindegyiket a maga helyére. Lehetőleg.

Ha így is megy, akkor már valóban megtanulta analizálni, felismerni a formákat: a játék elérte a célját, ígyideje eggyel magasabb szintre lépni.

 

Mi legyen az?

Egy logikus lépés, mely egyben nagy kedvenc is: a puzzle.

Kirakó és kirakó között is azonban van különbség.

Ráadásul nem is kicsi, éppen ezért nem mindegy, hogy melyik puzzle mikor kerül gyermeked kezébe.

A kirakóknál éppúgy, mint a fogantyús formaillesztőknél a forma felismerése, és alakazonosítás képessége kerül előtérbe. Míg a fogantyús formaillesztőknél magát a formát azonosítja a gyermeked (a képet annyira nem), a puzzle-ban vagy csak a képet, vagy a képet ÉS A formát együtt egyezteti.

Lehet kirakózni egyáltalán egy másfél évessel?! Igen. Csak itt sem mindegy, hogy mivel kezded.

Nagyon sok, és nagyon-nagyon szép kirakók vannak, melyek könnyen elcsábítják az embert. Az Anyukák könnyen esnek abba a hibába, hogy a kirakóknál is épp csak az alapot hagyják ki, és egyből a sok darabból álló, vagy a gyermek számára bonyolult kirakót adják elsőként gyermekeik kezébe. Ennek okán a hatás persze jóval elmarad a vártnál: könnyen megesik, hogy a gyermeket nem érdekli, nem köti le a puzzle. Hogyan tudod ezt mégis kivédeni?

 

Hogyan válassz jó kirakót?

 

2, 4, 6 részből álló puzzle

Szövegdoboz: 2, 4, 6 részből álló puzzleHa az első puzzle-t szeretnéd gyermeked kezébe adni, azt már másfél éves kora körül nyugodtan megteheted. Először azonban úgynevezett képfelező kirakókkal kezd. Ez olyan kirakó, melyben a kép, vagy forma két szimmetrikus, vagy éppen nem szimmetrikus részre van vágva.

Ezek közül is először a szimmetrikus formára vágott kirakókkal érdemes kezdeni, mert a gyermeknek amellett, hogy fel kell ismernie a képeket, formákat, a játék lényegét is el kell sajátítania, ami szintén idő.

Itt is, mint annyiszor, a fokozatosság rendkívül fontos.

Arcfelezőknél (melyeken kedves figurák arca van elfelezve) egyszerre csak két képet vegyetek ki a táblából. Így is kezdetben 4 elem lesz a gyermeked előtt, amiből ki kell választania a megfelelőt, és a helyére tennie. Ezt követően természetesen a maradék három fél arc helyét is meg kell találnia, ami egyre könnyebb lesz, minél kevesebb a választási lehetőség.

Ha az első két kép már jól megy, válassz másik kettőt, aminél ugyanez legyen az eljárás. Ha az is jól megy, jöhet a többi, végül az egész tábla. De ha úgy érzed, hogy gyermeked számára egy idő után sok az elem, és nehezen találja meg az adott arc másik felét, állj meg, ne emeld tovább a kirakandó arcok számát, hogy ne szegje kedvét az átláthatatlan sokaság.

Ha másfél év körül elkezditek az arcfelezőkkel történő ismerkedést, körülbelül a gyermeked két éves korára fogtok eljutni oda, hogy egy 9 arcból álló táblát önállóan és hiba nélkül ki tudjon majd rakni. Ez hosszú idő, sok türelem és gyakorlás kell hozzá; kérlek, ezt mindenképp tartsd szem előtt!

Az arcfelezők mellett olyan kirakót is érdemes gyermeked kezébe adni, melyen látszik az eredeti kép.  

Ezek mankót jelentenek a gyermek számára, segítenek beazonosítani a forma mellett az azon szereplő képrészletet is. Ezzel is fejlődik a formafelismerése, sikerélményt jelent számára, ami további játékra ösztönzi.

A háttérkép nélküli több darabból 8-10 elemből álló kirakókat két éves kora után érdemes a gyermek kezébe adni. Egy három éves gyermek, ha a kirakózáshoz szükséges kompetenciáinak kialakulását fokozatosan, egyre bonyolultabb játékokkal támogatták, egy 15-20 darabos puzzle-t már könnyedén ki fog tudni rakni.

 

Milyen magasságokba lehet eljutni ezekkel a játékokkal?

A fogantyús formaillesztők és a puzzle az alak- és formaazonosság felismerését támogató első játékok. Fontos lépcsői ezek a fejlődésnek, hiszen erre majd az iskolában, a betű elemek, formák felismerésekor, az írástanuláskor alapvető szükség lesz.

Addig azonban, míg oda eljut a gyermeked, támogatja a vizuális érzékelését, a rajzkészségét, és a kreativitását. Azt hiszem, önmagában már ez sem kevés, ha megadod neki a próbálkozás, tanulás lehetőségét odafigyeléssel, türelemmel és rengeteg szeretettel.

 

Szeretnéd kipróbálni ezeket a játékokat élőben is? Gyertek el következő programunkra Ti is! Részletek és jelentkezés: http://jatekmentor.com/mi-is-jovunk-jatszani/

 

PARTNEREINK

 

 

Baba Direct

Kapcsolat