Spájz
Hogy alakítsunk ki egészséges táplálkozási szokásokat a gyerekeknél? – 1. rész
A gyerekek táplálkozási szokásainak kialakítása mindenképp egy folyamat. Igazából nem szívesen használom az “egészséges”, “egészségtelen” címkéket, mert úgy gondolom, hogy rengeteg árnyalat létezik a két véglet között. Itt a Spájz rovatban ezzel a cikkel útjára indítok egy sorozatot, amiben összegyűjtök pár fontos szempontot, amit érdemes végiggondolni, és amik segítségedre lehetnek, hogy a táplálkozási szokások kialakításánál az egészségesebb irányba indulj.
Kezdjük az elején: először is beszéljünk a kezdetekről!
Kezdd jól!
Az első 1000 nap a fogantatástól a gyermek 3 éves koráig tartó, kiemelkedően fontos időszak. Ez alatti táplálkozás meghatározó szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség – pl. az elhízás, a diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzésében. A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület létrehozott egy programot Első 1000 nap néven, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet erre a gyermekek fejlődése és táplálása szempontjából kritikus időszakra.
Érdemes megfontolni az 5 alapszabályt, amelyeket azért alkottak meg, hogy támogassák a szülőket megfelelő információkkal, hogy mit tudnak tenni a gyermekek felnőttkori egészségéért.
- Nem a génjeinkben hordozzuk végzetünket:
Az orvostudomány legfrissebb álláspontja szerint az életmód és a táplálkozási szokások, a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai nagyobb jelentőséggel bírnak a felnőttkori egészségre nézve, mint a gének. Mint dietetikus és coach én is azt gondolom, hogy érdemes arra fókuszálni a figyelmünket, hogy mi az, amire van ráhatásunk, amit mi magunk megtehetünk egy adott ügyért. A jó hír az, hogy ha az életmódbeli tényezők alakítása a mi kezünkben van!
Az anya étrendjétől is függ a baba fejlődése: Már a várandósság alatt, a fogantatástól – optimális esetben már a babatervezés időszakában is – érdemes odafigyelni az étrendre, hogy az tartalmazza, a megfelelő tápanyagokat, és a megnövekedett vitaminszükségleteket. Felejtsd el a köztudatba beépült “egyél kettő helyett” elvet! Nem a mennyiség, mint inkább a minőség a fontos! Az energiaszükséglet csak kisebb mértékben nő a várandósság alatt (kb. 300 kcal, ami mondjuk egy kisebb szendvicsnek felel meg). A vitamin- és ásványianyag-szükséglet viszont 30-80%-kal emelkedik. Ennek fedezésében sokat segíthet az is, ha odafigyelsz például arra, hogy naponta kerüljenek a tányérodra legalább 4-5 alkalommal zöldségek, gyümölcsök is, és a finomított pékáruk helyett előnyben részesíted a teljes kiőrlésű fajtákat.
2. A legjobb táplálék a babának az anyatej: ami tartalmaz minden vitamint és ásványi anyagot, amire szüksége van a Babádnak, tökéletes a tápanyagtartalma, és folyamatosan igazodik az igényeihez és még hosszan lehetne sorolni számos előnyét. Nekem ami a legtöbbet segített a szoptatás megvalósításában, hogy megfelelő információkhoz és az elakadások esetén segítséghez, támogatáshoz jutottam egy szoptatási tanácsadótól. Az a tapasztalatom, hogy ez a téma kicsit olyan, mint a foci és a táplálkozás: mindenki érteni vél hozzá, és számos régi, elavult hiedelem kering mind a neten, mint az ismerősök között: anyós, após, nagymama, szomszéd néni, kiskutya, kismacska boldogon meg is osztja és sokszor elbizonytalanítják vele az édesanyákat. Szóval ha úgy tervezed, hogy szoptatni szeretnéd a Babádat, azt javaslom, hogy nézd meg mindig hiteles forrásból tájékozódsz-e, és elakadás esetén bátran kérj segítséget szoptatásban jártas szakembertől, mert a legtöbb probléma orvosolható.
3. A hozzátáplálás nem verseny: Fontos, hogy a Baba étrendjébe csak akkor vezess be új ételt, amikor az emésztőrendszere már megérett rá. Érdemes fokozatosan haladni, és egyszerre csak egy újdonságot bevezetni.
4. A kisgyerek nem „mini felnőtt” – érdemes odafigyelni a hozzátáplálás után is a gyerekek táplálkozására. Sokszor mi felnőttek állítunk irreális elképzeléseket fel arról, hogy mennyit kellene enni egy gyereknek: érdemes megvizsgálni a saját hozzáállásunkat ehhez a kérdéshez. A megfelelő D-vitamin bevitel például továbbra is fontos ebben az időszakban is – igazából az összes korcsoportban – a gyermek immunrendszerének normál működéséhez, és táplálkozás útján nem fedezhető, így ennek a vitaminnak továbbra is szükséges a pótlása.
Hamarosan folytatjuk a témát további nézőpontokkal!
